Hosszú-hosszú sorban állás és adminisztráció után végre
berendezkedtünk itt.
Érdekes az élet a hajón.
Apróságok, amire nem is gondolna az ember, hogy például a wc
milyen kényes kérdéseket vet fel. A lefolyók átmérője mindössze 28 milliméter,
így aztán könnyen dugulnak. Csakis a cég által jóváhagyott budipapírt lehet
használni, azzal könnyen elbánik a vákuum.
A személyzeti lépcsőházban éjszakánként mobil borbélyműhely
működik, egy ázsiai fickó műszak után mellékesben hajat vág. Bálint már
kipróbálta a szolgáltatást.
A fiúk az előző zenészek kabinját kapták meg, kissé
leharcolt állapotban: zuhanyfüggöny nélkül, ám jelentős mennyiségű szőrrel a
fiókokban. Én a showband énekesnőjével lakom, aki segít eligazodni a szakmai és
társasági életben.
Az első napokban rengeteg tréninget kellett végigülnünk, a
terroristaveszélytől kezdve a vészhelyzetek kezelésén át a környezetvédelemig
minden témában voltak előadások. Ezt nagyon komolyan veszik, a jövő héten
tesztet írunk belőle, valamint minden hétre jut minimum egy próbariadó, amikor
is mentőmellényben kell parádéznunk a kijelölt helyünkön. Meglepő, de a
főnökeinket jobban érdekli, hogy tudunk-e tüzet oltani, mint hogy hogyan
zenélünk…
Mint kiderült, az egyik legjobb helyen játszunk esténként, a
hajó hátuljában lévő tapaszbár teraszán, ami mindig tele van. Csudaszép onnan a
kilátás, különösen induláskor. A népek jól viselik a jazzt, némelyek
kifejezetten szeretik.
Azért bokros teendőink mellett sikerült kijutnunk a partra
is. Aruba volt az első megálló, ahol hatalmas tömeg tolongott az utcákon,
kempingszékeken és sámlikon ücsörögtek a helyiek az út mellett. Mint kiderült,
a csődület oka, hogy most érkezik a Mikulás!
| A tömeg közepén ott a Miki |
Sajnos nem sikerült lefényképeznem a fő celebritást, csak a
krampuszokat: az amúgy is fekete srácok még feketébbre festették magukat, és a
svájci gárdistákéra emlékeztető ruhákban ijesztgették a gyerekeket. Fentebb
látható az arubai Vekerdy Tamás, aki a kisfiú szeparációs szorongásait
kezelendő a zsákos krampusz figyelmébe ajánlja a gyermeket. Képzeljük hozzá a
keserves sírás és a harsogó röhögés elegyét. Nem volt igazán vicces…
A gyönyörű tájak, pálmafás strandok, gyarmati építészet és
egzotikus piacok látványát egy jellegzetes vizuális elem fogja egységbe:
laptopozó turisták minden talpalatnyi helyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése