A Karácsony a hajón azt jelenti, hogy mindenki kétszer
annyit dolgozik, mint máskor. A vendégek álmokat kergetni érkeznek ide, és a
karácsonyi turnus még felfokozottabb várakozással érkezik. Oh palmenbaum, oh
palmenbaum.
A mi dolgunk pedig az, hogy ezek az álmok beteljesüljenek,
mindannyiunké, a gépháztól a takarítókon át a pincérekig és szakácsokig, és
természetesen ilyenkor jön el az entertainment ideje is. A pékségben hetek óta
gyártják a sütiket, színházban hetek óta
próbálják a karácsonyi műsort, Rudolfot is felkérték hogy működjön közre
gitáron. Rengeteg karácsonyi dalt tanultunk meg és Szenteste a huszonnyolc
fokos teraszon prémes mikulássapkában csináltam végig az estét, azt hiszem ezt
nevezik szakmai alázatnak.
 | ||
| normál crew mess |
 | ||
| christ-mess :) |
 | |
| adatvédelmi okokból fejetlen gépész pulykát szel |
A színfalak mögött mindez kicsit más. Az internet lassú,
mert mindenki próbál hazatelefonálni. Nincs karácsonyi hangulat, mert meleg van
és nyár, mindenki feszült a plusz feladatok miatt, fásultan fogadjuk a cég
erőfeszítéseit (előkarácsonyi parti az elsötétített fedélzeten, rumpuncs és
szendvicsek, csakazértis Mein Schiff family-feeling), egy kicsit mindenki
depressziós, és mégis, Szenteste az összes takarító mikulássapkát visel, száz
nyelven kívánunk egymásnak boldog karácsonyt, mindenki vigyorog mint a vadalma,
és a kajáldában ünnepi lakoma van, egész sült malaccal és valami bizarr lila
filippin rizssüteménnyel. Bár tűzvédelmi okokból tilos, de majdnem minden kabin
ajtaján van egy kis csillag, masni, egyéb díszecske, amiért most nem szól
senki.
Advent idején a bárban legalább annyi csokoládé fogy, mint
sör. A szobatársnőm, Michaela cédulája várt egyik este munka után: „Bocsánat,
de megettem a csokidat, veszek másikat.” „Nem kell” – válaszoltam –„ az én
csokim a te csokid.” „Az én depresszióm pedig a Te depressziód” – firkantotta
oda másnap reggelre.
Munka után aztán mi is megtartottuk a magunk kis ünnepségét,
november közepe óta őrizgetjük az ajándékokat, amelyeket a családunk
csempészett stikában a poggyászokba. Én rejtegettem Rudolfét, Rudolf Bálintét,
Bálint a Tótottóét. A megható percek után pedig lementünk a bárba, ahol csapra
verték a rumoshordót és bár minden étteremben teltházas foglalás volt másnapra,
mozdulni se tudtunk a pincérektől, szakácsoktól, mosogatóktól, kisebb és
nagyobb főnököktől. Miután mindenki karácsonyi nótákat üvöltött a maga nyelvén
(a latin diszkó mellé), két sör után mi is elordítottuk a Mennyből az angyalt
és az Aranyesőt, fokozandó az ünnepi eufóriát. Hajnali három után nem sokkal
Starcode-bejelentésre riadtunk, ami orvosi incidenst jelent, ezúttal a
legénységi szálláson.
Másnap a „Mein Schiff family” jelentős része karikás szemmel
és mogorva ábrázattal végezte a dolgát, a bárban pedig össze lehetett volna
szerelni egy komplett IKEA-hálószobát, annyi szabad hely volt.
 | |
| karácsonyi csendélet |
Ma, Karácsony másnapján a srácok a pool decken játszanak
karácsonyi műsort, az éttermekből a pincérek éjszakai műszakban távolítják el a
karácsonyi díszeket, elmarad a heti jégszobor-faragó parádé, mert spórolnak a
jéggel Szilveszterre. Volt-nincs Karácsony, csak nekünk: a két túlhajtott nap
végeztével ma délután a legénység is megkapta az ajándékát a Mikulástól és a
kapitánytól, hegyekben állt a süti és a HR-es Christina volt a karácsonyi
angyalka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése