Tudom, sapka…!

 Ez az északi outfit

Itt vagyunk hát a messzi Északon és bár voltak hűvösebb pillanataink is, alapvetően nincs panaszunk az időjárásra.

Mivel ez a második szerződésünk itt a Mein Schiff 1-en, jó néhány ismerős arcot láttunk már a behajózáskor. Szorongatják a kezünket, isten hozott benneteket megint, milyen volt a vakáció, de jó hogy újra itt vagytok… kezdődik a jó öreg sittes feeling, Stockholm szindróma, my home far away from home.

Fagyi van a menzán, e bódottá!

Az első benyomásunk Skandináviáról a végtelen takarosság és szervezettség. Meggyűrűzött sirályok sétálgatnak a körömollóval nyírt gyepen a csónakázótavak körül, el tudom képzelni ahogy reggel becsekkolnak, lecsippantja valami terminál a gyűrűt reggel hatkor, mikor elkezdik a sirálykodást az önkormányzat alkalmazásában, kettőkor jön a váltás, néha ellenőrzik, hogy rendben-e a tollazat és megvan-e az óránkénti négy rikácsolás.

 Ez egy szabadúszó

Koppenhágában vasárnap voltunk, a kihalt utcákon olyan tömegben parkoltak a bringák, mint nálunk a Critical Mass idején.

Megtaláltuk a magyar éttermet, hortobágyi palacsinta is van!

Padok, virágok a házak előtt

A második, hogy valami hihetetlenül drága minden. Nincsenek másfél dolláros sörök ingyen internettel mint a Karib-tengeren, van viszont 25 koronás kávé (kb ezer forint) internet nélkül, hasonlóképpen ötvenezerért valódi norvégmintás pulóver és ötezerért már benyomhatunk egy szendvicset a halpiacon.

Rénszarvaskolbász minden méretben és ízben kapható

Halpiac, Bergen

Óccó a szenvics!

Fotózkodhatunk kitömött rénszarvassal és jegesmedvével szinte minden sarkon, vannak szobrok és szökőkutak, szintén pózoláshoz optimalizálva.

A rénszarvas és a jegesmedve az ember legjobb barátja...

A kisfiú rühelli a vizet

A harmadik sokk az a természet. Hihetetlenül gyönyörű, vad, érintetlen, ártatlan, friss minden. Hatalmas hegyek, intenzív színek, a levegő olyan tiszta, mintha az emberek előtti világban járnánk. Minden kanyarban egy vízesés, az olvadó hólé soha nem fogy el. A vad bércek csúcsán egy-egy magányos házikó, elképzelem, ahogy a tulaj hazatérve a homokára csap, baszki, a tejfölt elfelejtettem!

Koppenhágai temető

Természetfotós akcióban :)

Az egész legénység a vízeséseket fotózza, ingyen forró csokival megtámogatva

Éjfélkor  van valami naplemente-szerűség, aztán egy-két óra múlva napfelkelte, olyan színekkel, hogy a szánk tátva marad tőle. Egész éjjel világos van, a bárosok legnagyobb örömére minden utas fent virraszt és fogyaszt, jóval záróra után is.

Megvolt az első szervezett kirándulásunk is, egy husky farmot látogattunk meg magyar barátnőnkkel, Bettivel. A kutyák hihetetlenül barátságosak, miközben az egy hónapos kis parizerfülű kölyköket gyömöszöltük, az anyjuk a legnagyobb nyugalommal heverészett mellettünk. A felnőtt jószágok kettesével ugráltak a fejünkre nagy örömükben, hogy tutujgatás van kilátásban.

Háromszáz felnőtt, több szakajtó kölyök, ötven látogató

Rudi és Betti az óvodában

Városnézésre is maradt időnk

A szokott munkáink mellett kedves kötelességünk újabban, hogy a csónakra váró közönségnek játsszunk a kikötőben. Vannak helyek ugyanis, ahol nincs móló, vagy nem férünk már oda, ezért a hajó mentőcsónakjaival taxizzák ki az utasokat. Ilyenkor a többi hajó melósai és vendégei is ott tapsolnak és integetnek nekünk.

Este 10, indul vissza a csónak

Eljutottunk Európa legészakibb pontjára is, illetve ottan éppen nem voltunk, mert busszal kellett volna menni, de olyan közel vótunk hozzá, hogy egy kővel meg es hajíthattuk volna.

Nemsokára következik a Baltikum és Szentpétervár, állunk elébe, daszvidányija!